|
Sajógömörön született Czinka Panna (Cinka Panna) virtuóz magyar cigányzenész, legendás cigányprímás. Zenészcsaládból származik, nagyapja és apja II.Rákóczi Ferenc fejedelem udvarának muzsikusai voltak.
|
Már 9 évesen olyan tisztán hegedült, hogy a szép reményű gyermeket több gömöri földbirtokos saját költségén Rozsnyóra küldte, hogy ott megfelelően kiképezzék a hegedűjátékban. Elsősorban földesura Lányi János támogatta. A kis Panna a jeles városi karmester tanításában részesült és rövid idő alatt rohamos haladást tett a hegedűjátékban és a zenében. Tizenkét éves korára bámulat tárgya lett muzsikája. Tizennégy éves korában férjhez ment egy nagybőgőn játszó cigány zenészhez. Nemsokára férjével - az ügyes Viola di Gamba cigány zenésszel - és annak két fivérével 1728-ban megalapította kis zenekarát. Czinka Pannáé volt az első igazi cigányegyüttes, amelyben két hegedűs (egyik közülük a prímás, a másik a kontrás), egy cimbalmos és egy bőgős játszott. Cigányzenekaruk híre napról-napra terjedt, ünnepségek alkalmával 20-30 mérföldet is utaztak. Ez az első ismert híressé vát magyar cigányzenekar.
|
|
Földesuruk kis házat építetett Panna számára telekkel egybekötve és szolgálatában tartotta, patronálta a cigányzenekart. Kétévente a banda minden tagja szép új vörös ruhát kapott. A Sajó partján élt boldog családi életet Panna, s később fiai alkották az egész zenekart. Amikor nem zenéltek, nemcsak a háztartást látta el, hanem kovácsmester férjének műhelyében is segített. Kortársai szerint Panna rövid pipát szeretett szívni, mert annak hossza nem zavarta a hegedülésben. Muzsikája sok pénzt hozott a konyhára, de egész életében takarékos maradt és a szép vagyont övéinek hagyta.
Czinka Panna zenéit (A régi magyar zene kincsei című gyűjteményében) gróf Fáy István és Káldy Gyula adta ki a 19. században. Ezek azonban nem az eredetiek, köztük a Czinka Panna-nóta sem. A legenda Pannának tulajdonítja a Rákóczi-indulót, de ez a 19. század elején, jóval a halála után keletkezett. Fáy gróf legendateremtő volt, aki feltűnő szépségű, drágakövekkel ékesített ruhájú cigányprímásnőnek írta le Pannát, akinek Amati hegedűje volt.
Czinka Panna legismertebb szerzeményei közé sorolhatók többek közt: a "Háromszáz özvegy nótája", a "Halotti tánc" és az "Ősapáink dala".
Végrendeletében azt kérte, hogy díszruhájában temessék el gyémántos gyűrűvel és mellé helyezzék kedves Amati-hegedűjét is, melyet Csáky bíbornoktól kapott ajándékba egyik fellépése után. Sírja fölé földesura emléket emeltetett.
Endrődi Sándor 1897-ben írt híres nótaszerű versének részlete Czinka Pannáról:
|
"Cinka Panna hegedűje,
Hegedűje -
Mintha csak a sátán maga
Hegedűlne:
Bűbájol a ringatója,
Bolondít a keserűje.
Ha vígan szól az a nóta,
Az a nóta:
Szent Dávid is táncra perdül
Fenn a holdba:
A kerek ég csupa csillag,
A kerek föld csupa rózsa.
De mikor bús a nótája,
A nótája:
Beborul a csillagos ég
Nagy rónája, -
S mintha egész Magyarország
Hervadozna, sirdogálna…"
|
|
Alakját számos irodalmi alkotás örökítette meg: Jókai Mór Szeretve mind a vérpadig című műve, Ocskay László brigadérosról szóló regénye, amelyben valódi koránál korábbra helyezi Pannát és Fáytól eltérően csúnyának mutatja be.
Kodály Zoltán Czinka Panna balladája című daljátéka - melynek szövegírója Balázs Béla - 1948. március 15-én került bemutatásra az Operaházban, a mű bukás lett.
Czinka Panna emlékét őrzi Sajógömörön található mellszobra is, amely a barokk-klasszicista kastéllyal áll szemben. A rendszeresen itt rendezett Országos Czinka Panna Prímásverseny egyik programja a szobor megkoszorúzása. 1996-ban Csemer Géza népszínművet írt Czinka Pannáról. A 2008-ban elkészült Czinka Panna filmet Dušan Rapoš rendezte.
Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Cinka_Panna
http://www.kislexikon.hu/czinka.html
http://lugosiart.hu/piros/ciganyzene.htm
http://tv.animare.hu/tvmusor.aspx?id=5a8d3effb6eacf4e38ae31bbaf69c2aeae
http://czinkapanna.googlepages.com/informatieoverczinkapanna
|
