A magyar zene
2009.12.14. Az, hogy a magyar népzene ma is eleven valóság annak köszönhető, hogy annyira más, mint Európa minden indoeurópai népének a zenéje. Hozzánk kötődött és ma is magyarságunk szerves részét alkotja. Tovább a teljes cikkhez.

Népi hangszerek
2009.11.6. Az elmúlt századokban a nép sajátkezűleg készítette hangszereit. Leginkább a saját szórakoztatásukra használták, de különféle falusi mulatságokon is játszottak rajtuk. Tovább a teljes cikkhez.

A magyar nóta
2009.8.7. A magyar nóta egyéni szerzőktől származó újkori lírai dal, énekes műzene. Egyéb megnevezései: népies dal, népies műdal. Keverednek benne a nép- és műzenei, valamint a szóbeli és irodalmi elemek. Tovább a teljes cikkhez.

A rovásírásról
2009.6.15. A magyar rovásírás a nemzet egyik méltatlanul elfeledett kultúrkincse. Már honfoglaló őseink is használták, de eredete még korábbra nyúlik vissza. Tovább a teljes cikkhez.

A hegedű
2009.6.3. A hegedű a vonós hangszerek, a hegedű-családjának legkisebb méretű, legmagasabb hangolású tagja. Négy darab húrja kvint távolságra van hangolva. Legmélyebb húrja a kis G. Tovább a teljes cikkhez.

Pünkösd
2009.5.25. Pünkösd megnevezése a görög "pentekosztész" (ötvenedik) szóból ered, mivel ez az ünnep a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Mozgó ünnepnek tarjuk. Tovább a teljes cikkhez.

A magyar népdal
2009.5.11. A népdal a magyar népzene legősibb formája. Emberi érzelmeket és gondolatokat testesít meg, fejez ki. Szerzőiket nem ismerjük, a legtöbbjük szájhagyomány útján keresztül maradt ránk. Tovább a teljes cikkhez.

A magyar cigányzene a magyar kultúra része
2009.4.28. A cigányzene olyan előadói stílust és hangzást képvisel, amit a magyar kultúra részeként az egész világon ismernek és elismernek. A magyar cigányzenészek a középkorttól kezdve nagy szerepet játszottak a magyar népzenekincs és a nemesi udvari zene történetében. Tovább a teljes cikkhez.